Negyvenhárom év... szinte hihetetlen kimondani. Az egyik legelső dal, amelyet annak idején együtt próbálgattunk egy mikrofon mellett, most újra felcsendült – ugyanazzal a szeretettel, csak egy kicsit több élettapasztalattal. csepeli zenés délutánon ezzel a közös dallal leptem meg Karcsi barátomat, és jó volt újra átélni azt az érzést, hogy az igazi barátság nem múlik az idővel. Persze egy apró baki most sem maradhatott el – de talán éppen ettől volt igazán őszinte és szerethető ez a közös pillanat. A barátság örök, a zene pedig újra és újra összeköt bennünket.
